AMD Ryzen 5

A nyolcmagos processzor valóban a csúcskategóriához méltó számítási teljesítményt nyújt eddig soha nem tapasztalt, barátságos áron, ám ez a barátságos ár csak keveseknek elérhető – valóban a felhasználók elenyésző százaléka vásárol 180-200 ezer forintos processzort otthoni számítógépébe. A HEDT (High End Desktop) árkategória mellett az alaplapok bétás BIOS-a miatt is panaszkodtunk, ahogy sok program támogatásának hiánya sem tetszett különösebben. Egy hónap azonban nagy idő a számítástechnikában, és ezt az AMD maximálisan kihasználta, hogy a széles tömegeket célzó, középkategóriás Ryzen 5 család megérkezésekor már tényleg semmi ne állhasson az elsöprő győzelem útjába.

A Zen mikro-architektúrával az AMD 180 fokos fordulatot vett eddigi stratégiájához képest. Az előző generációkban a Bulldozer egyedi felépítése mellé többféle CPU-foglalat és chipkészlet is társult attól függően, hogy éppen milyen célra keresünk PC-t. A Zen-alapú Ryzen processzorokon már csupán egyetlen platform, egyetlen foglalat létezik, ez az AM4. Főszerepet kapott az IPC vagyis az Instructions Per Clock, amely meghatározza, hogy egymagos terhelés közben milyen számítási teljesítményre képes a processzor. Ezt sikerült megduplázni a Bulldozerhez képest, amiben nagy szerepe volt az intelligens dinamikus órajel-szabályozás bevezetésének is. Az XFR lényege, hogy amíg a fogyasztás és hőtermelés engedi, nagy terhelés közben a beállított maximális turbó órajel felett is képes stabilan üzemelni a processzor. Ha ehelyett több programszálon érkezik a terhelés, a processzor SMT-felépítése segít javítani a hatékonyságon. Ezzel a trükkel, sokkal nagyobb hatékonyság és 15-20 százalékkal megnövelt számítási teljesítmény érhető el, miközben, alig van szükség több tranzisztorra. Akad némi magyaráznivaló, ha valaki megkérdezi, mi is pontosan egy AMD Ryzen chip. A processzor meghatározás ugyanis csak részben fedi a valóságot, mivel ez a központi egysége ennél jóval többre képes. Az AMD által korábban bevezetett APU ( Accelerated Processing Unit) sem állja meg a helyét, mert a Ryzen 7 és a Ryzen 5 modellekből hiányzik az integrált videovezérlő – ez majd egy későbbi Zen-alapú központi egységben debütál. GPU tehát nem, ellenben sok más vezérlő, amely dupla csatornás, illetve a PCle-kontroller, hogy a videokártyák és az alaplapi déli híd közvetlenül, nagy sebességen kapcsolódhasson a központi egységhez. Ezzel azonban koránt sincs vége a felsorolásnak, ugyanis az AMD mérnökeinek sikerült a processzorral közös lapkára integrálni a SATA- és USB-vezérlőket. Ilyen kiegészítésekkel pedig már jogosan nevezhető SoC-nek, vagyis komplett rendszerchipnek a Ryzen, amely így akár alaplapi chipkészlet nélkül is működőképes. Az asztali PC-kben ennek túl nagy jelentősége persze nincs, mivel ott ennél több porta és kártyahelyre van szükség, de mobil gépekben komoly előnyt jelent a nagyfokú integráltság.

A Ryzen processzorok újdonságai közül kiemelten fontos, hogy az összes manapság használatos utasításkészlet-kiegészítést megkapták, így szoftveres kompatibilitás terén nem kerülhet hátrányba az AMD az Intellel szemben. A végleges processzorok kialakításakor a modularitás is kulcsfontosságú volt, kiváló a Ryzen felépítése. A csúcskategóriás Ryzen 7 két darab, négy-négy magos CCX (Core Complex)-modulból áll. Ezt a Ryzen 5 szériánál kétféleképpen csökkentették. A Ryzen 5 1600-as processzorokban két magot letiltottak, így hat fizikai mag összesen 12 programszálat képes egyidejűleg fogadni, a Ryzen 5 1500-as modelleken pedig az egyik CCX-modul hiányzik, miáltal négy fizikai magot kapunk SMT-vel kiegészítve. A zen mikroarchitektúra felépítésében a gyorsítótárak kulcsfontosságú szerepet játszanak. A másodlagos gyorsítótár minden maghoz szorosan hozzákapcsolódik, és 512 kB méretű. Ezeket egyetlen, osztott, közös, harmadik szintű cache fogja össze, amely a Ryzen 7 esetében 16 MB. Örvendetes hír, hogy azt a kapacitást nem csökkentette az AMD a kisebb, Ryzen 5-ös processzoroknál sem, így az 1600-as és 1500-as szériánál is megkapjuk a teljes, 16 MB-os L3 cache-t.

Két modell érkezett tesztlaborunkba a Ryzen 5 processzorokból, így a hatmagos 1600X és a négymagos 1500X teljesítményét is sikerült megtapasztalnunk. A méréseket ASRock Fatal1ty X370 Gaming K4 alaplapban végeztük egy Sapphire R9 380X videokártya és 16 GB Corsair DDR4-2400 memória társaságban. Első dolgunk volt frissíteni az alaplap BIOS-át, így már a legújabb AGESA-val és jelentősen javított tuningszekcióval kezdhettünk neki a méréseknek. A Ryzen 5 1500X modell csupán egy CCX-modullal operál, ám ezzel is képes egyszerre nyolc programszálat feldolgozni, miközben a 16 MB L3 gyorsítótár is megmarad. Az órajelek minimálisan csökkennek csupán, így akár 3,9 GHz-en is képes futni a processzor, miközben a fogyasztás és hőtermelés jelentősen csökken. Utóbbit lemértük, és valójában csupán minimális javulás tapasztalható a nagyobb Ryzenekhez képest. A több processzormagot hatékonyan kihasználó programoknál jól érezhető a lassulás, ám még így is sikerült olyan értékeket mérnünk, amelyek megelőzik a hasonló áru, szintén négymagos, de Hyper-Threading technológia nélkül Intel Core i5-ös modellekét. A szoftveres támogatás ezúttal is sokat számít; amelyik programnak nem jelent gondot a Ryzen eltérő felépítése, annál az AMD győzedelmeskedik, de amelyiket optimalizálták Intel Core CPU-ra, ott még mindig van lemaradása a Ryzeneknek. Nem csökkent a Ryzen 5 1600X 95 wattos TDP-mutatója a legnagyobb Ryzen 7-hez képest, pedig két maggal kevesebbet kapunk. A kisebb processzor mégis komoly sikerre számíthat, ugyanis jelentősen alacsonyabb áron beszerezhető, miközben hihetetlenül jó eredményeket produkál. A szintetikus teszteken ugyan szépen kimutatható, hogy kevesebb magot kapunk, a valós használatot szimuláló mérések során azonban alig volt lemaradásban az 1600X. Ez a teljesítmény az Intel processzoraihoz képest is kiváló, a Core i 5-7600 K-t jelentősen, de még a Core i7-6700K-t is sikerült megelőznie. A Ryzen 5 1500X-szel összevetve nagyjából 15-20 százalékkal gyorsabb az 1600X modell. A tuning sem maradt ki tesztünkből. Az 1600X modellt sikerült stabilizálnunk 4 GHz-en, így ugyan a 4,1 GHz-es XFR-gyorsítást lekapcsoltuk, és a fogyasztás is növekedett valamelyest, cserébe viszont a Ryzen 7 1700X-hez közeli, a Core i7-6700K feletti eredményeket sikerült elérnünk. A Ryzen 5 processzorok a hasonló teljesítményű Intel Core processzorokat minden olyan tesztben állva hagyják, ahol a több programszál előny, illetve ahol nem optimalizálták bitről bitre a kódot Intel architektúrára. A Ryzen 5-ök jól sikerült közép-felső kategóriás processzorok- az Intel Core CPU-knál rendre azonos vagy alacsonyabb áron kínálnak kiváló teljesítményt, legyen szó munkáról, kép és videó szerkesztésről, vagy nem utolsósorban játékról. Gamer-PC-ben egy Ryzen 5 1500X könnyen kiszolgál akár egy GeForce GTX 1060-at vagy Radeon RX 580-at is, míg a Ryzen 5 1600X már GTX 1070/1080 videokártyával is párosítható, hogy minden korábbinál előnyösebb áron lehessen stabil, tuningolható és bivalyerős gamer-PC-nk. A sikerhez már csupán a hazai árazásnak kell megszelídülnie, mert jelenleg a világpiaci árnál jóval drágábban juthatunk csak hozzá az AMD új üdvöskéihez.

 Számítástechnikai kiegésztők a webshopban!➤