Megfizethető monitorok - 1. rész

Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, milyen fontos, hogy vigyázzunk a szemünkre. A silány képminőségű, elavult monitorral rengeteget ártunk szemünknek, ha pedig a felbontás, a színhűség, a betekintési szög és a fogyasztás sem ideális, a munkában is hátráltathat minket a kijelző. Noha a monitorok piaca sokáig stagnált, az utóbbi egy-két évben szerencsére feléledtek a gyártók, így jelen tesztünkben már fejlett, jó minőségű modelleket mutathatunk be, méghozzá megfizethető áron.

Megszabtunk ugyanis néhány olyan paramétert, amelyekhez tartaniuk kellett magukat a gyártóknak, így az elavult, rossz minőségű vagy túlárazott kijelzők eleve be sem juthattak a megmérettetésbe.

Panel és körítés

A monitor legfontosabb eleme a kijelző panel, amely alapvetően meghatározza a képminőséget és a készülék alapfunkcióit. Nem is olyan régen még nem nagyon volt választási lehetőségünk ezen a téren, egyeduralmat élvezett a TN-technológia. Ez egy-egy szín esetében 6 bittel dolgozik, viszonylag gyors, de sokat fogyaszt, a színtartomány korlátozott, és a betekintési szögek is rosszak. Újabb technológia az S-1PS, az SVA és a PLS, amelyek színtartománya már nagyobb, a betekintési szög pedig 178 fok. Az olcsó monitorokba ezeknek a paneleknek az alsóbb kategóriás verziói kerülnek, amelyek betekintési szögei ugyanolyan jók, színtartományuk egy kicsit szűkebb, ugyanakkor

a fogyasztásuk nagyon alacsony, és elérhető áron kaphatók.

Persze tökéletes panel nem létezik, az 1PS/PLS-ek között is akadnak lassú, elavult vezérlésű párosítások, de a tesztünkben meghatározott, 80 ezer forintos felső határ már kellően magas ahhoz, hogy a gyártók olyan modellt mutassanak, amellyel nem kellett fájó kompromisszumokra számítanunk. A bemeneti késleltetés például nem lehet kritikusan nagy, máskülönben a mindennapos használat is kényelmetlenebb, és ma már a 4-6 ms-os válaszidő is általános. Egy 24 colos monitor fogyasztása ritkán haladhatja meg a 30 wattot, ha ennél jóval magasabb, elavult modellről van szó. Ezenkívül a megadott árkategóriában már olyan, általános felhasználáshoz és játékhoz is hasznos technológiákat is kínálnak a gyártók, mint például az adaptív képfrissítés (FreeSync), a kékfény-kibocsátást csökkentő üzemmód, a profilkezelés vagy éppen a windowsos vezérlőszoftver. A beépített USB-elosztó is hasznos kiegészítés, így eszközeinket kényelmesen csatlakoztathatjuk a monitorhoz.

Egy PC-monitoron a panel mellett számtalan egyéb dolgot is érdemes ellenőrizni, amelyek egyaránt javítják a használhatóságot, és növelik kényelmünket. A talp és az oszlop néhány monitoron például megengedi a pivot-ba fordítást, a magasságállítást, a forgatást és a döntést. Az is fontos, hogy mennyi és milyen típusú bemenet van, hogy nagyobb képátló mellett több forráseszközt is rákapcsolhassunk, és kihasználhassuk a kép a képben (PiP és PbP) vagy a gyors bemenetváltó funkciókat. Az integrált hangszóró szintén hasznos néhány helyzetben, de nem számíthatunk jó hangminőségre.

Ideális képátló, ideális pixelszámmal

Felhasználástól függő, hogy mekkora képátló az ideális; a képarány, a pixelszám és szubjektív tényezők is szerepet játszanak. Egyes párosítások szinte minden célra megfelelnek. Több kimutatás is igazolta, hogy a legtöbb felhasználó a 24-27 colos monitort preferálja, felbontásból pedig még mindig a full HD számít általánosnak. A 4K egyrészt jelentősen drágább, másrészt ehhez már nagyobb monitor és komolyabb PC szükséges. 24 colon az 1920x4080 pixel ideális képpontsűrűséget eredményez, nem zavaró a pixelesedés, a Windows 10-ben pedig a nagyítás skálázás nélkül, kényelmesen használható. Aki szereti a nagyobb ikonokat és feliratokat, annak a 27 colos full HD is tetszeni fog, de ezen már szabad szemmel is jól látható a pixelesedés, és az asztalfelület sem ideális méretű, ezért ez a párosítás inkább játékhoz és multimédiához ajánlott.

Habár belépőszintről beszélünk, néhány cég már 21:9-es képarányú monitort is kínál. Ezekről a modellekről azonban fontos tudnunk, hogy nem minden esetben használható ki a szélesvásznú elrendezés. Például hiába hangzik jól a 29 colos képátló, a 16:9-es tartalmak a képernyő közepén jelennek meg, a limitált felbontás (általában 2560x1080) pedig különösen a kevés sor miatt - még zavaróbb munka közben.

A0C 12475PXQU - Izgalmas csúfság

Az egyik első név, amellyel az olcsó monitorok piacán találkozunk az árlistákban, az AOC. No, nem csupán azért, mert előkelő helyen szerepel az ábécében, hanem mert termékei jó ár-érték arányukról ismertek. Az 12475PXQU jelölésű monitor, amelyet tesztünkre küldött a forgalmazó, a hatos fogat legolcsóbb darabja. Ráadásul, ha ránézünk a szolgáltatások és extrák sorára, azt láthatjuk, hogy ez a termék toronymagasan vezeti a listát. Azonban nem mindenben jeleskedik ilyen szépen az AOC olcsó versenyzője. Dizájnja elavult és unalmas, mintha tíz évet repültünk volna vissza az időben. A fekete, nagyméretű talp sok helyet foglal az asztalon, a monitor matt kávája pedig nagyon széles, igaz, ezeknek az adottságoknak köszönhetően stabil és flexibilis. Tesztünkben ez volt az egyetlen termék, amely képes a pivot-módra, valamint 165 fokban forgatható, állítható a magassága, és dönthető a panel. A kábelelvezetés is egyszerű, amire szükségünk lehet, hiszen ezen minden csatlakozót megtalálunk. A HDMI- mellett DisplayPort-, DVI- és D-Sub-bemeneteket is használhatunk, és kapunk USB 3.0/2.0-elosz-tót is. Egy 2 x 2 wattos hangszórót is rejt a retró készülékház, sőt integrálták a tápegységet, így nem kell külső téglával számolnunk az asztal alatt. A hangminőség irodai használatra tervezett a szó rossz értelmében, de még így is hasznos lehet sok felhasználó számára. A dizájnon és a lassú, csúnya, kényelmetlen OSD-n kívül azonban más hiányossága is van az I2475PXQU-nak, még-hozzá a gyenge képminőség, amely messze elmarad tesztünk győztesétől. A 6 bites AH-IPS-panel adott, papíron a fény-erő, a kontraszt és a háttérvilágítás is általános, a valóságban azonban túl sötét a kép. Továbbá a háttérvilágítás egyenetlen, megfigyelhető az IPS-glow jelenség, és a gradiens színátmenetek is bántóan sávosodnak.

Dell S2418H - Hangos és fényes

Ha az AOC monitorja a múltat, akkor a Dellé a jövőt idézi: a prémium XPS notebookszériából ismerős InfinityEdge technológia köszön vissza az S2418H kijelzőben. Ez kávamentes külsőt jelent, vagyis inkább rejtett káváról beszélhetünk, de ez is kellemesen vékony, és nagyon jól mutat. A talp szintén elegáns, fémből készült, de vékonysága ellenére stabilan tart-ja a kijelzőt. Ebbe a keretbe illeszkedik bele az egyedi hangfal DIN-csatlakozóval, amely a Waves Maxx Audio technológiát támogatja, és kétszer 6 wattos. A többi monitorba integrált hangfal minőségéből kiindulva nem vártunk túl sok jót ettől a megoldástól, de kellemesen csalódtunk: a felhasználó felé irányított hangszórók tisztán szólnak, és bár a hangerő nem a leg-nagyobb, ez talán nem is olyan nagy baj. A tesztelt termékek közül egyedül a Dell S2418H monitoron van HDM12.0-bemenet, mégpedig azért, mert a gyártó a 6 bites AH-IPS-panelhez a legmodernebb vezérlést párosította, és HDR10-kompatibilitásról is gondoskodott. Mivel azonban ez is belépőszintű monitor, senki se számítson mellbe-vágó HDR-élményre, de tény, hogy a képminőség nem rossz. Szerencsés módon IPS-glow nem igazán jelentkezik, a háttér-világítás homogén, csupán a színátmenetek sávosak egy kicsit. A modern vezérlésnek hála 75 Hz-es frissítésre válthatunk natív FHD felbontásban, sőt FreeSyncet is aktiválhatunk - feltéve, hogy megfelelő kategóriás AMD Radeon VGA dolgozik gépünkben. Az elegáns, zérókávás, de kissé magasan árazott S2418H fogyasztása valamivel magasabb az átlagosnál, azonban még így sem vészesen nagy, és a menüvezérlő gombok közül kettőt tetszőleges funkcióra programozhatunk az OSD-ben, ami ötletes és kényelmes megoldás. Ha valaki ezt a monitort szeretné, csak olcsóbban, hangszóró nélkül is megvásárolhatja.

Folytatása következik…