Egykattintásos turbó – Z270-es alaplapok terítéken

Többen versenyszerűen űzik a tuningot, komplex, egyedi szerkezeteket gyártanak, hordószám veszik a folyékony nitrogént, rengeteg komponenset tesznek tönkre, csak hogy minél jobb teljesítményt préseljenek ki a számítógépükből. A profi tuningmesterek hosszú évek tanulmányaira építkezve emelik az órajeleket, a feszültséget, és az utolsó tranzisztorig ismerik az éppen kezelésbe vett platformot, azonban nekünk erre az alaposságra nincs feltétlenül szükségünk, ha csupán otthoni gépünket szeretnénk egy kicsit felgyorsítani. Legalábbis a gyártók azt ígérik, hogy mindössze néhány kattintással, komolyabb hardverismeret nélkül is kicsikarhatunk extra teljesítményt PC-nkből.

Az ingyenes többletteljesítménynek mindenki örül, de garantált siker érdekében nem árt némi előkészület. A PC szívét, vagyis a processzort szeretnénk magasabb órajelekre kapcsolni, ami nagyobb hővel és fogyasztással jár. Az automatikus tuningprofilok általában hajlamosak bőkezűen adagolni a feszültségszinteket, hogy garantáltan stabil gépet kapjunk, ezért nem árt, ha a szükségesnél erősebb, minőségi tápegységünk van.

Szintén kritikus komponens a CPU-hűtő, amelyből nem lesz elegendő a gyári. Torony kialakítású, alaposan túlméretezett léghűtés vagy vízhűtés szükséges ahhoz, hogy látványos eredményt érjünk el. Ugyan a memóriatuning csupán pár százalékos összteljesítmény-növekedést hoz, mégis érdemes meglépni. Legegyszerűbb módja a gyártó által előre rögzített XPM-profiljának aktiválása, amely nagyobb órajeleket, szorosabb időzítést és magasabb feszültségszintet állít be.

Amennyiben mindez adott, már csak némi kísérletezésre van szükség. Ahogy a tesztből is látható, a cégek BIOS-ban és Windows alatt is kínálnak tuningopciókat, amelyek eltérő eredményt hoznak. Néha a BIOS-os túlpörgetéssel érhetjük el stabilnak a legjobb teljesítményt, máskor a gyártói windowsos program hozza ki gépünkből a maximumot. Megéri kísérletezni (de persze csak teljes adatmentést lövetően), szerencsés esetben 15-40 százalékos gyorsulást is elérhetünk. Habár a gyárilag támogatott tuning biztonságosnak tekinthető, mégis fontos tudni, hogy esetleges adatvesztésért, instabilitásért a gyártók nem vállalnak felelősséget.

ASRock Fatal1ty Z270 Gaming K6

Rengeteg manuális BIOS-beállítást zsúfoltak tesztünk legolcsóbb alaplapjába, éppen ezért egy kicsit kusza is a kezelőfelület, amikor belépünk az ASRock vezérlőszoftverébe. Szerencsére egyszerű nézetre is válthatunk, ám ezen túlságosan leegyszerűsítettek mindent, olyannyira, hogy a harmatgyenge EZ OC-t aktiválva annyit látunk, hogy „Tubo” (Turbo helyett). De ez még ne szegje kedvünket, mert részletes beállításoknál többféle OC-prfoil közül választhatunk. Habár sokféle opciót nem kínál fel az alaplap, mint például a Gigabyte, de cserébe előre rögzített, az aktuálisan használt CPU-hoz illeszkedő profilokkal tuningolhatjuk az integrált GPU-t is – Persze ettől még nem lesz GeForce-verő az Intel HD Graphics.

A BIOS-ban nincs automatikus tuning, ehhez a Windows alatt az F-Stream programot kell feltelepítenünk, amely kissé bonyolult kezelésű, és nem kimondottan szép. Ezen a modellen kapunk automatikus tuningot, de sajnos az „agresszív” jelzőt nem társíthatjuk mellé – mindössze 4.54 GHz-ig jutott a Core i7 6700K-val.
Mi ezzel természetese nem elégedtünk meg, inkább aktiváltuk a profilokat (ezek Windows és BIOS alatt is elérhetőek), miáltal elindult a gép 4.8 GHz-en. Ez a vetélytársaihoz mérten is kiváló eredménynek számít. Sajnos azonban nem volt tökéletes a stabilitás, ezért vissza kellett lépnünk egyet, így maradt a 4.7 GHz-es profil, amelyhez 1.35 voltot fixált az alaplap, illetve aktiválta a DDR4-modulok XMP-beállításait, és 100 MHz-cel megdobta az integrált GPU órajelét is. EZ a tuning már akár manuális túlpörgetésnek sem rossz; a teljesítmény érezhetően növekedett, de ezzel együtt amúgy is magas fogyasztás is megugrott, a GPU pedig még tuningolva sem ért el kiemelkedő eredményt.
53 ezres alapárával az ASRock lapja (mint már megszokhattuk) továbbra is a legolcsóbb ma kapható Z270-es.

Gigabyte Aorus Z270X – Gaming 7

A Gigabyte alaplapjánál azonnal neki is isetünk az EZ OC opciónak. Ez vizuálisan is megmutatja, hogy melyik beállításból mit várhatunk: nagyobb teljesítményt, kiegyensúlyozott élményt, vagy éppen alacsonyabb fogyasztást. Mi persze a teljesítményt választottuk, de nem jutottunk messzire: a Core i7-6700K 4.4 GHz-en megállt, igaz, a stabilitással nem volt gond. Ezt követte a másik BIOS opció, a haladó-mód, amelyben az eltárolt CPU-upgrade profilok közül lehetett válogatni. Számos beállítást találunk (pontosan 12-t), amelyek közül kapásból egy agresszívval, a 4.8 GHz-es profillal nyitottunk. A BIOS még elő is jött, de a Windowsnak már csak arra volt ereje, hogy kékre fesse a kijelzőt, és újraindítsa a PC-t. Végül a Core i7-6700K 4.6 GHz-es profilja vált be, ezt a teljesítményt stabilan hozta az Aorus Z270X-Gaming 7.

A Windows alatt az EasyTune szoftverrel kóstolhattunk bele a tuningolásba. A szürke hátterű, egyszerű kezelőfelületen bevetett automatikus tuning stressztesztet is végzett, azonban csupán 4.5 GHz-es eredményt értünk el vele. Ugyanitt, egyetlen füllel arrébb már manuális beállítások fogadtak, amelyek egészen aprólékos túlpörgetésre is alkalmasak voltak.

A BIOS-os profillal végül 4.6 GHz-re pörgetett rendszer 0.15 voltos feszültségemelkedés mellett 22 wattal fogyasztott többet, ami még így sem vészes az ASRockéhoz képest – habár ezt cserébe kissé szerény, mindössze 3.4 százalékos gyorsulást kaptunk. A Gigabyte szép munkát végzett: több tuninopciót is kipróbálhattunk, a kezelőfelületek barátságosak, de az automatikus rutinok igen szerények, és még az iGP vagy RAM-tuning sincs egyik megoldásban sem. Bár a gyorsulás százalékosan elenyésző, a lap alapteljesítménye a legjobb a Z270-es mezőnyben, melyhez 66 ezer forintos alapára jónak mondható.
 

FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK…